Az van ugyanis, hogy úgy tűnik, egy bloggernek megérni kiposztolni a neten már ezerszer látott, de mégiscsak sikeres, híres videókat. Nagyon jó példa erre a Bikicsunáj.
Május 3.án ESTE tettem ki a videót, és így utólag belenézve a statisztikába, aznap 149 oldalletöltésem lett, míg az elkövetkező napokban 46, 34, és 26 látogató jött be a blogra, míg előtte kb egy hónapja ilyen 6-15 között ingadozott a látogatottság. Ilyenkor kéne ugye jó marketing, azaz jobbnál jobb postokat írni, hogy a sok látogatóból akiből pár idetévedt, és esetleg visszatekint másnap is, az sok tutiságot lásson, és lássa, hogy ez jó, mert a régi postokat, amikor még a blog fényesen tünkdökölt (hehe) úgyse nagyon olvassa el senki.
Amúgy eléggé személytelenné vált a blogom. Legalábbis szerintem... az elején még én meg én meg én, aztán a lendület alábbhagyott, kezdtek jönni a gyengébb videók, viccek, red vs blue (ami marha jó, csak nem illeszkedik a blogom elsőre felállított és elképzelt profiljába), és társaik. No mindegy, az időhiány nagy úr.
Szóval csak ott tartok, hogyha valaki esetleg idetéves, az neézze meg a régebbi postokat, mert igenis vannak jók is, és nem csak a videókat nyomtjuk... talán ma még írok valamit, talán nem, eléggé máshol jár az agyam, meg tanulni sem ártana, mindjárt kezdődik a vizzsgaidőszak... Jahj...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
_@_/ 2010.05.07. 10:48:22
Amúgymeg, jó volna tényleg valami személyesebbet olvasni,mint a film előzetesek, ill.látni, mint a beszélő kutyák-macskáktól a papucsállatkáig mindent...
Utolsó kommentek