Igen!

Carrey-t mindig bírtam. Igaz, a régebbi filmjei nekem túlzások voltak, se az Ace Venturák, se a Kábelbarát, se a Dumb és Dumber, se a Maszk, se a Batman Forever nem jött be igazán, bár elismerem hogy mindben vannak olyan jelenetek, ami nekem földön fetrengős kategóriába tartozik, de maguk a filmek nem fogtak meg annyira. Ezzel szemben a Truman Show, a Minden6ó, az Egy makulátlan elme örök ragyogása, A 23-as szám és Az igenember nagyon bejöttek. Tudom, hogy nem mind vígjáték (csak kettő), de mégis, nagyon jó filmek nálam. Többet meg nem is láttam tőle sztem.

Az igenember viszont hatalmas film. Nem a története miatt. Egyszerűen olyan jelenetek vannak benne, amik megfognak. Meg persze hatalmas pirospont Zooey Deschanel miatt is, pedig nem nagyon szokott egy film a színésznő miatt teszeni. Meg a zene! Hát az halálos. A Münchausen szindróma alapból üt, de a többi, filmben megszólaló dal (Separate Ways, Jumper), vagy a filmhez írt Eels soundtrack is hatalmas. Meg persze jó társaságban láttam először, biztos ez is sokat dobott a film hangulatán.

Nézzétek meg. És hallgassátok a soundtracket :) Én most szereztem meg a filmet DVDn, és már be is volt ütemezve délutánra. Az egyetlen mínusz a magyar szinkronnál, hogy a Jumpert magyarul éneklik ami meg sem közelíti az eredetit, illetve hogy nincs forced felirat a Münchausen számoknál. De semmi nem lehet tökéletes, utóbbi meg a DVD kiadás hibája :)

Imádom!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.