Hm... valami ilyesmi érzés az is, amikor megkapod az esszékérdésed, és azt sem tudod, hogy jó helyen jársz-e, mert amit tanultál, annak köze sincs ahhoz, ami a kérdés témája. Leszámítva, hogy engem most senki nem fog kirúgni, ha nem tudom mit írjak.
Már két napja akarok egy rendes bejegyzést szülni, mert amikor utazok, mászkálok, akkor mindig vannak érdekes dolgok amiket látok, hallok, és akkor felvetődik bennem, hogy "ezt pár sorban megírom"! Aztán hazaérek, és elmarad. De ezt egy korábbi bejegyzésben már kitárgyaltuk, szóval nem ismétlem önmagam. Most viszont főleg az nyomaszt, hogy már tegnap este úgy feküdtem le, hogy "holnap reggel majd írok egy bejegyzést erről". És itt a probléma. Hogy nem emlékszem, mi volt az az erről.
Ennek örömére most itt vagyok, és nem tudom mit akartam írni, szóval kvázi céltalanul koptatom a billentyűket (tényleg, olvassátok még?). Muris. Mivel jobb ötletem nincs, írok egy kicsit a mai napról, meg a tegnap estéről. Ma az egyetemen punnyadtam, ami vicces volt, mert én azt hittem, hogy odamegyek, megkérdezem, eljövök. Esetleg, ha sor lesz, akkor odamegyek, sorbaállok, és 5-10 perc múlva eljövök. Ehhez képest amikor odaértem, hatalmas tömeg fogadott, de szerencsére (nem is értem eddig ezt hogyan csinálták) már üzemelt a sorszámhúzó érintőképernyős bigyó, aminek köszönhetően könnyen és átláthatóan hívták be az összekuszálódott embertömeget az előtérből. Mellesleg megjegyezném, hogy valami "prüntyentő" nem ártana még, mert így folyamatosan a neked megfelelő ajtó feletti kis táblát kell bámulnod ha közeledik az idő, mert csak vált a szám és villog párat. Még szerencse, hogy szakonként csak 1 pulthoz hívják az embereket.
Szóval ott tartottam, hogy érintettem magamnak egy számot. 391. Hm... Várakozók száma: 22 fő. Hopp. Hát akkor itt elücsörgünk egy darabig. Ja, hogy nem lehet leülni? Hát akkor elácsorgunk. Mindezt azért, hogy... de még nem tartunk ott. Szóval egy pillanatra kétségbe estem, hogy "Úristen, 22??", de aztán rájöttem, hogy hiszen a Diákigazolvány átvételekor is 35en álltak előttem, az meg majdnem kétszerennyi, de bőven másfélszer. Ettől a gondolattól kissé felvidulva támaszkodtam a falhoz, amikor megláttam a mellettem álló lány céduláját: 279. Na, mondom, mindjárt sorra kerül (a mi számlálónk ugye 369-en állt), de azért felpillantottam a Bioszosok táblájára is: 208. *Doing* Hát, én sokkal jobban jártam...
Azért olyan 20-25 perc alatt el is fogyott előlem az a 22 fő, szóval tényleg nem panaszkodhattam. Mikor hívtak, bementem, udvariasan köszöntem, és előadtam a problémámat, mire azt a választ kaptam, hogy akkor ne izguljak, nem kell semmit tennem. Hát ezért álltam sorba? Még a végén felhívták a figyelmemet arra, hogy péntek dél az indexleadási határidő, addigra intézzek el mindent. Mintha magamtól nem tudnám.
Mellesleg ez gázos, hiszen elvileg arról volt szó, hogy Bálint ma elintézi nekem a földtant, és mindenki boldog, mert nekem csak az ökológia van vissza ami kérdéses, azzal meg ugye kiderült, hogy nincs semmi teendőm már. Viszont Bálint nem járt sikerrel, így odaadta az indexét Andrásnak, hogy írassák be neki is majd, és lelépett. Persze szegényem olyan kínosan érezte magát, hogy valakitől szívességet kellett kérnie, hogy az enyémet már nem merte rájuk sózni (igen Bálint, provokállak, kommenteljél), szóval visszavitte az Ásványtan tanszékre, hogy majd én onnan elhozom... ajj. Rövid társalgás után és pár kör telefonálással közös erővel eljutottunk odáig, hogy Andrásék elvileg holnap az én indexem is aláíratják. És hogy utána mi lesz vele? Jó kérdés. Egyelőre megpróbálom őket elérni valahogy (hogy milyen szívás ha az embernek nincs pénz a telefonján), és megbeszélni velük, hogy az enyémet is adják le. Ha ez így menne, holnap mehetnék haza. Ha nem... akkor még nem tudom, mi lesz. Majd estére talán kiderül...
Szóval egyelőre ezek voltak a nap fontosabb eseményei. Ja meg még annyi, hogy gmailben rájöttem, hogy van ilyen archiválás cucc, amivel el lehet tüntetni a beérkező levelek közül a régi leveleket, és úgy gondoltam, mekkora lenne már, ha a különböző levlistás (Földtud8, Mentorcsop, Földtud2009, Epito2007, stb), automatikusan generált (iWiW, MyVip, Facebook, Neptun, ETR, info, Supershop, FISZ, TeszVesz, Vicces Viccek, egyéb hírlevelek, stb.) illetve már rég nem aktuális, valami konkrét ügyben küldött, nem amolyan csevegés szintű leveleimet archiválnám. Mert ugye azokat nem nézegetem olyan sűrűn, és nagyobb lesz a rend a szemem előtt.
Az eredmény: A közel 7000 levélből, ami gmailban van nekem az elmúlt 3-4 évből mióta azt használom, megmaradt a beérkező levelek között 80. Hát, nem sokat csevegek e-mailben.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
_@_/ 2010.02.03. 01:25:22
Vicces Viccek? Pff... képzelem,milyenek azok,ha így kell őket bevezetni:D
saakos 2010.02.03. 01:26:22
A fiatal menyasszony még nem tudja, hogy mitől döglik a légy, ezért elmegy
egy orvoshoz érdeklődni:
- Doktor úr, a vőlegényemnek a lába között van egy olyan lógós micsoda.
- Hát igen hölgyem ennek a tudományos elnevezése a pénisz.
- És ennek a pénisznek a végen van egy vastagabb rész.
- Ennek pedig a makk a tudományos elnevezése.
- És meg ettől a makktól olyan 30 centire van két golyó, az micsoda?
- Hát kinek mi, nekem például a seggem!
saakos 2010.02.03. 01:30:38
PBalint90 2010.02.03. 18:02:50
Egyébként évértékelő írás várható?
Utolsó kommentek