Sokszor halljuk, és talán néha mi is úgy gondoljuk, hogy az amerikai filmipar csak szemetet tud gyártani, mely az öncélú pénzszerzés egyik módja, DE ez az alkotás a legkisebb mértékben sem tartozik ezek közé. Daren Aronofsky rendező Hubert Selby Jr. 1978-ban készült azonos cimű novelláját dolgozta fel, mely három fiatal és egy idősebb asszony sorsát követi nyomon, több hónapon keresztül. A végeredmény egy sokkoló, merész, sokszor gyomorforgató, de mégis nagyon elgondolkodtató alkotás.
A film történetébe nem mennék bele, aki látta, tudja, aki nem, nézze meg. Nem mimózalelkűeknek való, de szerintem mind képi világában, mind történetileg hatalmas alkotás, kötelező.
Az alkotás nagy erőssége, hogy az első fél óra elég lassú, és még nem vesszük komolyan a bevágott rövid képeket táguló pupillákról, és injekciós tűkről, mert mindenki vidám, viszont az aláfestő zene már jelzi, hogy nem lesz ez mindig így. Ahogy lepereg a nyár, a történet vesz egy éles fordulatot, és szembetaláljuk magunkat négy emberrel, akik úgy szoktak rá a drogra, hogy szinte észre sem vették. A főszereplők kezdenek teljesen kifordulni magukból, apránként veszítik el mindazt, amit emberi méltóságnak lehet nevezni. Mire beköszönt a tél már bármit képesek megtenni az anyagért, mert ez jelenti számukra az egyetlen esélyt arra, hogy életben maradjanak
A történet nem fogalmaz meg újdonságot, mégis teljesen máshogy közelíti meg az érintett problémát. Nem finomkodik, odavágja a néző arcába a rideg valóságot, melyek szinte letaglózzák az embert. A főszereplők a szemünk láttára válnak roncsokká, és amikor közeledünk a film utolsó perceihez nyilvánvalóvá, válik, hogy itt nem lesz pozitív befejezés, elmarad a happy end. Ez az alkotás sokkal hatásosabb, mint egy drogellenes kampány, mivel képekkel és zenével kommunikál, melyeket az ember sokkal könnyebben befogad.
De a végéhez gyomor kell...
És a zene. Igen, az mindent visz. Az mindent visz... nem csak ez a téma...
Hát mondjuk nem vidám...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek