Igen, itt a tavasz, csiripelnek a madarak, dúl a szerelem, és egyre jobb idő van. De a cím nem erre akar utalni.
Mellesleg én már nagyon várom hogy tényleg jó idő legyen... olyan jó érzés, hogy lehet délután ingben hazajönni, csak ne kellene cipelni a kabátot egész nap, mert reggel még nincs meleg, sőt, így este is át lehet ugrani a TESCO-ba csak ingben, mert annyira még nem hűlt le a levegő... pedig mostmár megjavították a szobaablakot.... legalább napközben ki tudjuk nyitni, hihetetlen jó a friss levegő itt bent :)
Node, tényleg, a cím. Igazából csak azért állam neki pötyögni, mert ma befelé egyetemre egy leszbikus párocska utazott velem, és én tudom, hogy nem kell félreérteni, amikor a csajok megfogják egymás kezét, "belebújnak" egymás intim szférájába és úgy utaznak, ez még nem jeelnt semmit, viszont a sűrű nyelves csókok meglehetősen árulkodó jelnek számítanak, szerintem. Nekem nem volt különösebb bajom (meglehetősen toleránsnak gonolom magam, és a lányok mégcsak nem is taszítanak), de akkoris, talán ez így egy picit merész még napjainkban. Mellesleg próbálták visszafogni magukat, amikor felszáltak, mégcsak apró arcrapuszik csattantak beszélgetés közben, és a végállomás felé közeledve egyre forrósodott a helyzet.... én a Schönherznél leszálltam, szóval nem tudom meddig jutottak.
Mindezt fokozandó, hazafelé egy meleg srácba futottam bele. Először azt hittem, hogy lány, de ahogy felszállt és közelebb jött, láttam hogy borotválkozik, szóval nyugtáztam hogy férfi. Amikor azonban meglehetősen "érdekes" hangon adta át a helyen egy idősödő néniek, akkor ismét gyanakodni kezdtem, és jobban megnéztem: tipikus, lányosan magasan összefogott haj, pici fülbevaló mindkét fülben, hosszúra megnövesztett ápolt körmök. Árulkodó jelek (nem az ápoltság), és ha még ehhez a herélt hangot is párosítjuk, egyértelmű volt a szitu.
A ciki része a történetnek akkor jött, amikor az ellenőr is (merthogy olyannal is találkoztam ám), és hátulról közelítette meg a srácot, majd csak annyit mondott: "Jó napot hölgyem, a jegyét legyen szíves... köszönöm, további jó utat hölgyem!"
Próbáltam nem nagyon rázkódni az elfolyott röhögéstől... bár lehet őt nem zavarta, nem tudom...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek