...
- Azért félek, mert... hát szóval, nyilvánvaló okokból nem maradhatok mindig veled. És attól félek, hogy én veled akarok lenni, sokkal jobban vágyódom rá, mint szabadna.
- ... Már régen el kellett volna mennem - sóhajtott. - Legalább most meg kéne tennem. De nem hiszem, hogy képes lennék rá.
- De én nem akarom, hogy elmenj! - motyogtam, és megint a kezét néztem.
- Pontosan ezért kellene elmennem. De ne aggódj! Alapjában véve önző alak vagyok. Túlságosan vágyódom a társaságodra, sem hogy képoes lenék azt tenni, ami helyes.
- Örülök neki.
- De ne örülj! - Megint elhúzta a kezét, igaz, most gyöngédebben, de a hangja élesebb lett. Élesebb, mint máskor, de mégis gyönyörűbb bármilyen más emberi hangnál.
...

Továbbra is fenntartom, hogy csajregény, de nem rossz. És nem értem igazán azokat, akik szerint a film rossz. Mármint, a könyvhöz képest. Nehéz ezt megfogalmazni. A könyv jó, a film nem nagy eresztés, szerintem. Ettől függetlenül az egyik legjobb könyvadaptáció amit eddig láttam, hiszen (a HP-vel ellentétben) meglehetősen könyvhű, eddig nem sok torzításra emléxem a film és a könyv között, bár még nem olvastam végig. Ami sokkal jobbá teszi a könyvet, az az, hogy Bella szemszögéből van megírva, az ő személyes gondolatai és megjegyzései rengeteget tesznek hozzá a történethez, rengeteg humort csempésznek bele. A filmben ez nem jön át, de nem is lehetett volna jól megoldani, úgyhogy fenntartom, az eddigi legjobb könyvadaptáció, amit láttam.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.