Csak egy tó, amit körülbicikliztem - vendégírónk tollából
Címkék: élmény iromány bálint
2010.07.15. 11:26
Balatonkerülő Biciklitúra, ahogy én láttam
Azt hiszem, nyugodtan eltekinthetek a túra szervezési részéhez való hozzáállásom taglalásától egyrészt, mert végtére is ott voltam, s a kezdeti habozásaim egyáltalán nem éreztették hatásukat magán a túrán, másrészt, mert akit érdekelt, az rákérdezett és többé-kevésbé eredményesen ki tudtuk tárgyalni a dolgot. A esettel kapcsolatban mindössze egy (rám vonatkozó) megjegyzésem lenne: Mivel számomra minden a túra kezdetét megelőző napokban vált biztossá, ezért nem követtem valami részletesen a szervezéssel kapcsolatos eseményeket (szálláshelyek, túra pontos időtartama, érintett települések, kellékek, stb.), úgyhogy elég ködös volt néhány dolog (de sebaj, a spontaneitás jó dolog), továbbá részemről a túrára felkészülés vasárnap délután és este történt meg, na de ezek csak a körülmények, minden rendben is zajlott a bepakolással, semmi lényeges nem maradt otthon (max a kunyerált papírzsebkendők számából következtethettem, hogy talán abból nem ártott volna többet feltankolni).
Az első (hétfő) nap a „gyülekező” nap volt. Milánéknál lett teljes a csapat (9 fő, Móni sajnos nem tudott eljönni), az első este a nagy tekerés előtti utolsó simításoké/készülődéseké és az ismerkedésé volt (részemről Ambrus húgának, Anna biciklijével és az ugyancsak kölcsön kerékpártáskával, az az Ákosé (A Martiné, szal kölcsöntáskát adtam kölcsön - a szerk.)), Molly felügyelete alatt. A biciklizés napjai kedd, szerda, csütörtök és péntek voltak, a szombat a rekreáció és a búcsúzkodás ideje.
A túrával kapcsolatban fennmaradt egyetlen aggályom a napi távval volt kapcsolatos. Egy nap átlagosan kb. 70 km-t tekertünk végig, eddig nálam az egy nap alatt maximum lebiciklizett km-ek száma nem haladta meg a 46-ot (és se előtte való nap, se utána nem tekertem már annyit, fel annyit se), de a tapasztalat azt mutatta, hogy szerencsére azért nem volt gond, részemről minden probléma nélkül letekertem a távot, sőt még jól is esett, a kellemes elfáradás öröme is bejátszott Sőt, az emelkedőket/lejtőket kissé hiányoltam a „sík” balatoni tájról :P.
A tájról jut eszembe; nos, a Balatonon eddig háromszor voltam, mindháromszor a déli parton (a 9 főből 6 a Balaton közelében lakik), úgyhogy izgatottan vártam a balatoni tájat, hogy majd milyen szép lesz a tó, kerekezés közben talán én pillantgattam legtöbbet oldalra, ámulván-bámulván a tényleg szép környezetet, egyre jobb kedvem is lett, egyre jobban éreztem magam, a túranapok múlásával egyre jobban akklimatizálódtam a helyhez.
Aztán rá kellett jönnöm, hogy tényleg szép a Balaton és környék, ide majd akár a távoli jövőben is eljöhetnék újra, érdemes bebarangolni, rengeteg a látnivaló. De csak úgy szép-szép. A Mátra-vidék szebb (és ezzel most nem akarok vitát kirobbantani).
Szóval arra jöttem rá, hogy a táj egy dolog, a tó egy dolog. A felszabadult jó kedvem máshol keresendő: a 8 arcnál, akikkel körbetekerhettem a Balatont. Fantasztikus kis csapat gyűlt össze, s bár „csak” 5 napos volt, mégis felejthetetlen, az egy napra jutó emlékek száma jelentősen meghaladja az éves átlagot, vagy másképp fogalmazva: 290 km-nyi örök élmény.
Talán a személyiségemből ered, de én előre sosem szoktam túlzóan örömködni, hogy majd milyen jó lesz (persze ez most sarkítás, nyilván azért vártam én is, az utolsó előtti két éjszaka összesen 10 megaludt órája kiválóan szemlélteti), de valahogy utólag sokkal kellemesebb nyugtázni, hogy milyen egy kihagyhatatlan túra volt a kihagyhatatlan arcokkal, tulajdonképpen a tekerés másodrangú volt.. Ehh… skacok, veletek akár Kamcsatkába is mehettünk volna (az geológiailag még frekventáltabb is, mint a Balaton hihi), szóval nem akarom csűrni csavarni a szót, meg csöpögőset se írni, de ami így van, az így van, részemről felejthetetlen a túra, köszönöm nektek.
A többi, nos, a többi meg csak egy tó, amit körbebicikliztem.
Polonkai Bálint
Mi is köszönjük hogy velünk tartottál, örülünk hogy jól érezted magad, és el kell mondjam, nekem, mint szervezőnek nem kell annál nagyobb öröm, mint hogy tudjam, valaki jól érezte magát egy olyan programon, melynek ötlete az én fejemből pattant ki. A Mátrát meg megvitatjuk, ha vállalod a szervezést, körbekalauzolsz, esetleg elszállásolsz (vagy olcsó szállást ajánlasz), és felvázolod egy kivitelezhető csillagtúra - kirándulássorozat menetét, szerintem többen szívesen belevágnánk egy második "kalandba" :)
ui.: Az én írásom jóval tárgyilagosabb beszámoló, összefoglaló lesz, és marha hosszú, szóval úgy döntöttem, minden nap a túra két héttel korábbi napjának leírását fogom közzétenni, így nem kell egyszerre elolvasni több mint 20.000 karaktert (3000 szó).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek