Igen, megint előjön a téma. Ha egyszer része az életemnek, akkor nem tudom (és nem is igazán akarom) kerülni a blogon. De nem lesz hosszú mese, se filmkritika, se semmi. Csak úgy, általánosságban pár szó.

Mert, hogy megintcsak egy kérdéssel kezdjek (próbálom megérteni magam), miért van az, hogy ha egy filmre nekem azt mondják hogy jó, és több helyről hallom, de nem valami agyatlan popcorn mozi, akkor attól mindig távolságtartó vagyok. Csak hogy hirtelen három példát mondjak, a Donnie Darko, a Trainspotting, vagy a Good Will Hunting, esetleg az Ördög ügyvédje, vagy a Ha eljön Joe Black (hopp ez öt lett... mindegy). Mindegyikről több embertől hallottam, hogy így kurva jó, meg úgy mondanivaló, meg érdemes megnézni, és akkor el is határoztam, hogy megnézem őket. Majd egyszer. Donnie Darko, Trainspotting a winyón figyel (perpill nem jó az 500-asom tápja, szal jelen helyzetben nem tudom megnézni, de elméletileg megvan), már sztem több mint egy éve. És mégsem vettem még rá magam, hogy megnézzem őket. Miért? Miért nézem inkább huszadszorra valamelyik jól ismert agyatlan akciómozit vagy vígjátékot? Nem tudom. Mert ha filmet nézek, gyakran csinálnék közben mást is, és ezt olyan filmen tudom megtenni, amit már többször láttam. Amire nem kell odafigyelni, aminek nincs mélyebb mondanivalója. És emiatt a komolyabb filmeket "ellököm" magamtól.

Szerencsére nem mindig tudok kibújni a megtekintésük alól. A fenti listából a Ha eljön Joe Blacket szerencsére megnéztem anno Renivel. És jó film volt. Ugyanígy neki köszönhetem az Amélie csodálatos életét, vagy a Faun labirintusát. Vagy a Vicky Christina Barcelonát,  hogy a mozi felé is tegyünk kis kitérőt, hihetetlen jó kis film volt, nagyon jól szórakoztam. Magamtól egyiket sem néztem volna meg valószínűleg. És nagyobb élményből maradtam volna ki, mint monjuk a Katasztrófafilm esetében, amit magamtól néztem meg (szar is volt, de persze ez nem azt jelenti hogy amit én meg akarok nézni az szar, csak... van rá esély, na.).

Visszatérve a jelenbe és a post miértjére, ma egy újabb filmet pipálhatok ki a fenti listán: Megnéztem a Good Will Huntingot. Hát, ez sem volt rossz film (De mindenképpen többet ért mint a már említett Katasztrófafilm - akit eddig megkímélt tőle a sors az örüljön neki és kerülje el messzire - vagy hogy Robin Williamsnál maradjunk, mondjuk a Flubber. Ami nem volt rossz film de mégis.... nem, nem tudok rá jó szót. Mindegy.). Sőt, megint egy olyan film, hogy nem az órát néztem, hogy mikor lesz már vége, hogy nem akartam közben mást csinálni, hogy nem gondoltam arra mennyivel jobb lenne ezt a laptopon a képernyő sarkában nézni piciben, miközben msnen beszélgetek valakivel (ennek lehet hogy a tegnap említett dolog is az oka, de hát anyuék nem érnek rá koradélután filmetnézni...). Bér azért egy két helyen csak üveges szemmel vigyorogtam a poénon, és megkérdeztem magamtól, hogy miért pont Édesanyám és a 16 éves húgom társaságában kell ezt néznem. (Mert ők vannak itthon, de anyunak utólag bevallottan tetszett... a Dorka meg... hát, már ő sem kislány, biztos értékelte. Azért néha csúnyán összenéztek. Wáááá.)

A lényeg, hogy eltelt 122 perc az életemből úgy, hogy nem bánom, hogy tulajdonképpen nem csináltam semmit. Akinek eddig kimaradt a film az életéből, az esetleg megnézheti, én ajánlom, mert nem rossz film, bár robbanásra nem kell számítani, mert az nincs benne. De nem is hiányzik belőle...

(és miért érzem azt hogy egyik postom végére sem tudok normális befejezést írni... nagyon belém verték ezt a fogalmazás dolgot középiskolában, de az meg fura hogy csak úgy félbehagyjam a dolgot, ti meg esetleg keressétek a "Tovább" linket, mert itt még nem lehet vége...)

Befejezésképpen annyit (ha már jobb nincs), hogy ha tudtok még jó filmet, amit érdemes lenne felvennem a várólistára (És nem olyan mint a Vasember, ami marha nagy film, meg minden, én is imádom - bár az is sokat késett amíg hozzám elért - de látványmozi), akkor kommenteljetek, küldjetek mailt, vagy mittudomén, mert azért valószínűleg egy idő után bepótolom az olyan dolgokat amik kimaradtak. Pl. a Die Harddal is így voltam 2-3 éve. Igaz az megint nem az az elgondolkodtató film, de most nem ez a lényeg.

Ja és mény annyit, hogy bocs, mégis hosszú lett...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.