Persze olyan sosincs hogy minden igaz mert valami sosem az, de ebbe most ne menjünk bele... a lényeg, hogy - sok társammal ellentétben - nekem véget ért a vizsgaidőszak, a mai napon kiköltözöm a kollégiumból, és hazamegyek a nyárra. Mivel már mindent összepakoltam, mint az alábbi képen látszik, nincs semmi dolgom, ezért lendületesen elkezdtem blogot vezetni, ugyanis az elmúlt időszakban eléggé hanyagoltam, a jövőre nézve ezen megpróbálok változtatni.
Nem akarok ebbe belemenni, nem is egy bejegyzés született már arról, hogy miért nem írok rendszeresebben (tessék visszaolvasni akit érdekel és nem emlékszik), de az elmúlt időszakban tényleg más volt a prioritási sorrend, és a blog eléggé az aljára csúszott. Lehet hogy ezzel vesztettem pár olvasót, nem tudom. Persze aki elment, annak úgy kell, mert bár az utóbbi időben gyengélkedett, a blog nem múlt ki teljesen, és reményeim szerint hamarosan fel is támad, bár nem ígérem, hogy a nyáron napi szinten lesznek bejegyzések, de ha történik valami, szerintem megírom.
Node térjünk vissza a bejegyzés témájára, miszerint végeztem, ha a hétfői és a tegnapi vizsgámat is sikeresnek ítélik az oktatók, és egyestől különböző érdemjeggyel jutalmazzák. Amennyiben valamelyiket ismételni kell, úgy lesz még egy rövid látogatásom Pesten, utóbbinak elsején, előbbinek másodikán van utóvizsgája, de remélem egyik időpontot sem kell igénybe vennem.
Egyébként az idei vizsgaidőszakom (ezen vizsgák eredményétől függetlenül!) az eddigi 5 egyetemi félévem közül minden szempontból a legsikeresebbnek mondható (mind kedit, mind átlag szempontjából - ha ez a két tárgy meglesz, teljesített tárgyak szempontjából is holtversenyben a legelsővel, akkor nagyobb kreditértékű tárgyakat vesztettem). Számszerű adatot nem mondanék, mert azért annyira nagyon nem fényes mint mondjuk a középsuli utolsó pár éve és az érettségi volt, de hát a fene egye meg, mégiscsak egyetemen vagyok, és átvészeltem egy elég komoly válságot a 2.-3. félévem végén, és sikerült talpraállni, így lassan az önbizalmam is kezd visszatérni, hogy mégiscsak van keresnivalóm az egyetemi diákok között, és nem kellene elmennem árufeltöltőnek a Tescoba. Persze vannak nálam sikeresebb diákok, de valahonnan kezdeni kell, és egyre jobban bízom benne, hogy lesz ez még jobb is. Persze a neheze még csak most jön, ha felvesznek geofizikára akkor nagyon húzós lesz a fizika vonal a tanulmányaimban, de nem szándékozom feladni, elvégre is szeretem az ilyen irányú ismereteket, remélem az oktatóim sem fogják elvenni tőle a kedvem, de ez még a jövő zenéje.
A lényeg, hogy egyelőre vége, és mostantól lehet egy picit a pihenésre koncentrálni, hogy ősszel újult erővel vessem bele magam a képletek és egyéb információk örvénylő forgatagába, ha a jelenlegihez hasonlóan sikeres félévet zárjak, és elmondhassam magamról, hogy a 2010-es év volt a fordulópont a 2007-ben kezdett, "középiskola utáni" életemben. Reméljük a legjobbakat, én bizakodó vagyok. Érzem a változás szelét...
Persze hogy annyira azért ne legyek optimista: innen lehet nagyot koppanni...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mamondom 2010.06.24. 12:43:57
JÓÓÓ pihenést a nyárra!
saakos 2010.06.24. 17:17:17
Egyébként persze, semmit nem adnak ingyen, ugyanakkor igen motiváló tud lenni, ha az ember dolgozik valamiért, és annak van látszata. Ennek a fordítottja is nagyon igaz, és én bő másfél évvel ezelőtt úgy éreztem magam...
Utolsó kommentek