Aki esetleg nem tudna japánul, annak itt az első pár sor magyarul:

"Még ha el is kell válnunk, ha később újra találkozunk, az ezen a helyen történjen. Aztán megfogjuk egymás kezét, hogy biztosan ne váljunk el soha többé.

Átbeszélgettük az éjszakát egészen napfelkeltéig, és fogtuk egymás kezét, míg csak le nem ment a nap. Sétáljunk így mindörökké, mint fény és az árnyék.

A városban maradok és magányos szemekkel bámulok a semmibe. Magam nem vagyok képes melegséget találni. Amikor találkoztam veled, rájöttem mekkora erőt is képes adni nekem a szerelem.

[...]"

Bocs ha valami rosszul van, megkopott már a japán-tudásom. Whehehe. Mellesleg elég magyartalan így a szöveg de hát na... :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.